A Nyúl
A nyulak rendszertani besorolása A nyúlféléket az emlősök (Mammalia) osztályába, a tulajdonképpeni emlősök alosztályába és a magasabb rendű emlősök (Eutheria) csapatába sorolták be. Ebben a csapatban több öregrendet találunk. A nyúlfélék viszont a rágcsálók (Glires) öregrendben találhatók. Ebben két rendet állítottak fel a zoológusok. Az egyik a nyúlszerű rágcsálók (Lagomorpha), a másik pedig a rágcsálók (Rodentia) rendje. Az utóbbiba tartoznak az egerek, patkányok is. A két rend szétválasztása anatómiai bélyegek alapján történhet. Különbség mutatkozik a metszőfogak és zápfogak számában, felépítésében, valamint az agy méreteiben is. A rágcsálók fogazatát 26, míg a nyúlszerü rágcsálókét 28 fog alkotja. A rágcsálók fogazatára jellemző, hogy a metszőfogaik az élet folyamán állandóan növekednek, így az állat kénytelen folyamatosan koptatni azokat. Túlnövekedésük esetén a takarmányfelvétel akadályozott, lesoványodáshoz, az állat elhullásához vezethet. A nyúl kettős metszőfogú állat. Ez abban nyilvánul meg, hogy a felső állkapocsban a két, rágásra használt elülső, gyökértelen metszőfog mögött egy-egy második, csökevényes metszőfog is található. A házinyulak származása A házinyúl monofiletikus eredetű, vagyis egy közös őstől, az üregi nyúltól (Oryctolagus cuniculus) származtatható. E faj legrégebbi csontlelete hatmillió éves, amelyet Andalúziában, a Hazánkban a nyúlfélék (Leporidae) közül két faj él vadon. Az üregi nyúl és a mezei nyúl (Lepus europaeus). Az alaki hasonlóság miatt sokan felvetik a két faj közötti rokonságot. A mezei nyúl valóban rokona az üreginek, de semmiféleképen sem őse a házinyúlnak. nyulak domesztikációja, vagyis háziasítása A nyúl domesztikációjáról meglepően keveset tudunk, habár a háziasítása jóval később kezdődött, mint az ismert és fontosabb háziállatoké. A kutya, ló, szarvasmarha, juh vagy a sertés több ezer éves domesztikációs múltra tekint vissza. Az archeológusok üregi nyúl csontmaradványokat nem találtak az emberi települések környékén. Ezek a leletek bizonyíthatnák, hogy az ember tartott-e maga körül nyulakat. Az üregi nyúl csontjai finomak, könnyen porladnak így azok nem maradtak fenn az idők folyamán. A nyulakról, nyúltenyésztésről csak kevés felirat, írásos emlék, ábrázolás maradt fenn. A legrégebbi, nyulakat ábrázoló feliratokat az ó-egyiptomi falfestményeken találjuk, amelyek i.e. 2000-2500-ból származnak. Ezeken papok láthatók, akik más áldozati állatok mellett nyulakat is visznek. A nyulak faji hovatartozása nehezen állapítható meg, hiszen ezen a területen ma is számos más fajba tartozó nyúlfélét tartanak. Valószínű, hogy az ó-egyiptomi vallási szertartásokhoz, mint áldozati állatot szaporították a nyulakat. Az ó-szövetségben Mózes a nyulat a tevével és a sertéssel együtt a tenyésztett állatok között említi. Szóhasználatában megkülönböztette az üregi és a mezei nyulat. Egyiptomon kívül más kultúrközpontokban is találunk nyomokat a nyúl háziasításáról. Az Indokínai-félszigeten (Vietnám, Thaiföld) egyes kolostorokban vannak feljegyzések arról, hogy a buddhista szerzetesek már nagyon régen tenyésztették az ezüst nyulakat, amelyek innen átkerültek Európába. Közép-Amerikába a háziasított üregi nyúl a spanyol hódítók hajóin került be. A spanyol hódítás előtt festett ábrázolásokon kutyák, jaguárok, ocelotok mellett nyúlképeket is találtak. Ezek a képek erősen stilizáltak, így a nyulak rendszertani helyét nehéz megállapítani. Valószínű, hogy az aztékok nem az üregi nyulat, hanem a Sylvilagus vagy Romerolagus genus fajait szaporították. Az első hiteles feljegyzések a föníciaiaktól származnak. A Kr.e. második évezred végén a föníciai hajósok átkelve a Földközi-tengeren a Nem találunk újabb írásos említést egészen Kr. e. 180-ig, amikor is Polybius (Kr. e. 204-122 ) megemlítette, hogy Korzika szigetén élnek üregi nyulak. A következő írásos anyagot Varro (Kr.e. 116-27) készítette, amelyben a ”leporáriumokat” említi. Ezek olyan gödrök voltak, amiben több nyúlcsaládot helyeztek el. A már nem szopós nyulakat ketrecekben hizlalták tovább. Valószínűleg a nyúl domesztikációja Nyugat-Európában kezdődött, legalább 2000 évvel ezelőtt. Az utolsó jégkorszakot az Ibériai-félszigeten vészelte át, majd innen terjedt el Európában. Terjedésében nagy szerepe volt a Római Birodalomnak, amely egész Nyugat-Európát, valamint a Földközi-tenger partvidéket magába foglalta. Ezeken a területeken a könnyen szaporítható nyúl mindig friss húst szolgáltatott a római légióknak és a telepeseknek egyaránt. Feltehetőleg a rómaiak vitték a nyulat először Britanniába 2000 évvel ezelőtt, de ott egészen a XI. századig nem terjedt el. Egy kínai kutató 1984-ben azt a nézetet publikálta, hogy a házinyúl őse a kínai fehér nyúl volt, amelynek domesztikációja a Han dinasztia (Kr.e.202 - Kr.u.265) korában megkezdődött. A háziasítási folyamat kiterjedése az i.sz. 5-6. században történt meg. Ekkor kezdtek nyulakat tartani a francia szerzetesek. A X-XI. században jelent meg Észak-Franciaországban. A középkorban kezdődött egész Európában elterjedni. Angliában és Belgiumban a XII., Németországban a XV., Magyarországon valószínűleg a XVI. században jelent meg. Ezekben az évszázadokban várakban, várárkokban, később ketrecekben is neveltek friss húst adó nyulakat. Az első olyan festmény, amely biztosan nyulat ábrázolt, i.sz. 1400 körül keletkezett. Mind a hajósok, mind a szerzetesek kedvelték a húsát, és mindenfelé tenyésztették. Hajósok vitték át Amerikába és Ausztráliába, valamint több szigetre. A domesztikáció a legújabb elmélet szerint a XVIII. században fejeződött be. A tenyésztés a XIX. században vett nagy lendületet. A városi lakosság megkedvelte a nyulat részben a hús- és prémtermelése, részben az állatszeretet miatt. A későbbi évtizedekben számos fajtát és színváltozatát tenyésztették ki. Kialakult az angóranyúl, amelyről az első utalás 1789-ből, Drezdából származik, ahol, mint ”angol” nyúlról írnak. Úgy tűnik, hogy Angliából vitték be Franciaországba és Németországba is. A tenyésztők következetes szelekciós munkájának köszönhetően a nyulak küllemi és gazdasági tulajdonságai javultak. A XX. század első felében kialakult az új-zélandi fehér, majd a kaliforniai fajta is, amelyek a gazdasági célú húsnyúl tenyésztés alapjait jelentették. Üregi nyúl vs. mezei nyúl A hasonlóság ellenére, sokban eltér egymástól a két faj. Forrás: Debreceni Egyetem, Nyúltenyésztés egyetemi jegyzet A nyulak rendszertani besorolása, a házinyúl származása
A nyulak domesztikációja
Üregi nyúl vs. mezei nyúl
Az üregi nyúl fiókái csupaszak, süketek, vakok és fészeklakók, ezzel szemben a mezei nyúl fiókái szőrösen, nyitott szemmel jönnek világra. A szaporaságban is nagy a különbség. Az üregi nyúl akár 8-10 fiókát is vethet fialásonként, és optimális esetben 3-4-szer is fialhat egy évben. Ezzel szemben rokona egyszerre 2-4 fiókát hoz világra, és egy évben háromszor is fialhat. Az üregi nyulat fogságban is jól lehet szaporítani, a ketreces tartást hamar megszokja. Ezzel szemben a mezei nyúl fogságban való szaporítása nehéz feladat.
